Ápolási díj vagy GYOD? Melyik jár és mennyi

Nem ugyanaz a kettő, és nem is lehet választani

Sokan úgy gondolnak rájuk, mint két lehetőségre, amiből ki lehet szemelni a jobbat. Nem így működik. A törvény kimondja: ápolási díjra csak az jogosult, akinek — vagy akinek a hozzátartozójának — a GYOD-ra való jogosultsága nem áll fenn. Vagyis ha a gyermekek otthongondozási díja szóba jöhet, akkor az az út, és nem az ápolási díj.

Érdemes tehát fordított sorrendben gondolkodni: először azt nézd meg, jár-e GYOD.

GYOD: kinek jár?

A gyermekek otthongondozási díjára az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő jogosult, aki olyan gyermekéről gondoskodik, aki

• súlyos fogyatékossága miatt, vagy
• tartós betegsége miatt (előreláthatóan három hónapnál hosszabb ideig ápolásra szorul)

önellátásra képtelen. Az önellátásra képtelenséget nem a szülő állítja, hanem szakértő állapítja meg szakvéleményben.

A leggyakrabban félreértett pont: a „gyermek" itt nem életkort jelent, hanem rokoni viszonyt. A GYOD a felnőtt, saját háztartásban gondozott gyermek után is járhat.

Ha a szülő meghalt, egészségi állapota miatt akadályozottá vált, vagy a szülői felügyeleti joga szünetel illetve megszűnt, akkor más hozzátartozó is megkaphatja — ha a gyermekkel közös háztartásban él.

GYOD: mennyi?

Az összeget a 2019-es induláskor 100 000 forintban határozták meg, azóta évente a költségvetési törvény állapítja meg — tehát mindig az aktuális évre kell rákérdezni.

Két dolgot érdemes tudni:

• Ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a jogosultság megállapítható lenne, az ellátás másfélszeres összegben jár.
• Ha a jogosult más rendszeres pénzellátásban is részesül, akkor a GYOD-ból csak a különbözetet folyósítják.

Ápolási díj: kinek jár?

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végző nagykorú hozzátartozó anyagi hozzájárulása. Akkor jár, ha az ápolt

• súlyosan fogyatékos (életkortól függetlenül), vagy
• tartósan beteg és 18 év alatti

— és állandó, tartós ápolásra, gondozásra szorul. A súlyos fogyatékosság fogalmát a törvény tételesen meghatározza (látás, hallás, értelmi akadályozottság, mozgásszervi károsodás).

A hozzátartozói kör tágabb, mint gondolnánk: ide tartozik az is, aki az elhunyt házastársa egyeneságbeli rokonának vagy testvérének gondozását végzi, illetve bizonyos feltételekkel a korábbi nevelőszülő.

Két korlát: egy ápoló egyszerre csak egy ápolási díjat kaphat, és egy ápolt személyre csak egy ápoló kaphatja.

Ápolási díj: mennyi?

A havi összeg a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeghez igazodik, három szinten:

• 100% — alapeset
• 150% — emelt összegű ápolási díj
• 180% — kiemelt ápolási díj

Ha a jogosult más rendszeres pénzellátásban is részesül, itt is a különbözet jár — de ha ez ezer forint alá esne, akkor is legalább ezer forintot kell megállapítani.

Amit a legtöbben nem tudnak: mindkettő szolgálati időre jogosít

Ez a legkevésbé ismert és talán a legfontosabb pont. A GYOD és az ápolási díj folyósításának időtartama egyaránt szolgálati időre jogosít. Aki éveken át otthon ápol valakit, nem esik ki teljesen a nyugdíjrendszerből.

Az ápolási díjban részesülő az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett (kivéve, akit a Tbj. ez alól mentesít).

Két dolog, ami ezekhez tartozik

Mindkét ellátás jogcímet ad két másik dologra, amiről sokan nem tudnak:

• Aki ápolási díjban vagy GYOD-ban részesül, védendő fogyasztóként bejelentkezhet az áram- és gázszolgáltatónál — ez kikapcsolás elleni védelmet és részletfizetést ad.
• Mindkét ellátás teljesen mentes a letiltás alól: végrehajtás esetén sem vonható le belőle semmi.

Amit ez a jegyzet nem tud

A pontos összegek évente változnak a költségvetési törvénnyel, ezért itt szándékosan nem írtam számot az idei évre. A jogosultságot minden esetben a járási hivatal állapítja meg, szakértői vélemény alapján — ez a jegyzet abban segít, hogy tudd, melyik ajtón kopogj.

---

Aki otthon ápol valakit, jellemzően nem azért nem kér ellátást, mert nem szorul rá, hanem mert nem tudja, hogy jár neki. Ha ismersz ilyen családot, küldd tovább.