Közgyógyellátás: kinek jár és mit fedez

Mit ad a közgyógyellátás?

A közgyógyellátás egy igazolvány, amivel bizonyos egészségügyi kiadások térítésmentessé válnak. Három dolgot fedez:

• Gyógyszereket — a társadalombiztosítási támogatásba befogadott, járóbeteg-ellátásban rendelhető készítményeket, a gyógyszerkeret erejéig. A különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek is ide tartoznak.
• Gyógyászati segédeszközöket — ide értve a protetikai és fogszabályozó eszközöket, valamint azok javítását és kölcsönzését is.
• Orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokat.

A segédeszköz és a rehabilitáció esetében a térítésmentesség a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig érvényes — ami e fölött van, azt fizetni kell.

A gyógyszerkeret két részből áll

Ezt sokan nem tudják, pedig gyakorlati jelentősége van:

• egyéni gyógyszerkeret — a rendszeres, tartós gyógyszerszükségletre
• eseti keret — az akut megbetegedésből eredő, előre nem tervezhető gyógyszerszükségletre

Vagyis egy hirtelen jött betegség nem feltétlenül eszi el a havi rendszeres gyógyszereidre szánt keretet.

Két jogcím van — nem három

Érdemes tisztázni, mert sok tájékoztató még mindig háromról ír. A hatályos törvény két jogcímet ismer: alanyi és normatív. A korábbi harmadik, méltányossági jogcímet tartalmazó bekezdést azóta hatályon kívül helyezték.

Alanyi jogcím — jövedelemvizsgálat nélkül

Itt nem a jövedelmed számít, hanem a helyzeted. Alanyi jogon jár többek között:

• az átmeneti gondozásban részesülő és a nevelésbe vett kiskorúnak
• az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személynek
• a pénzellátásban részesülő hadigondozottnak és nemzeti gondozottnak
• a rokkantsági járadékosnak
• annak, aki rokkantsági ellátásban részesül, és az egészségi állapota a komplex minősítés alapján nem haladja meg a 30%-ot
• bizonyos, korábban I. vagy II. csoportú rokkantsági nyugdíjra jogosult személyeknek

Normatív jogcím — itt van jövedelemhatár

Normatív jogcímen az jogosult, akinél két feltétel egyszerre teljesül:

1. a havi rendszeres gyógyító ellátás elismert költsége meghaladja a szociális vetítési alap 10%-át, és
2. a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap 105%-át — egyedül élőnél a 155%-át.

A „szociális vetítési alap" az a viszonyítási szám, ami korábban az öregségi nyugdíjminimum néven futott. A rendszeres gyógyító ellátás költségét nem te számolod ki: azt a hatóság állapítja meg a háziorvosi javaslat alapján.

Hogyan kérd, és meddig szól?

A kérelemről a járási hivatal dönt. Ami az időtartamot illeti:

• az alanyi jogosultságot a megalapozó körülmény fennállásáig, de legalább négy évre
• a normatív jogosultságot négy évre

állapítják meg. A jogosultság kezdő időpontja a határozat meghozatalát követő harmadik nap — tehát nem visszamenőleges.

Egy fontos korlát: ugyanarra az időszakra csak egy jogcímen állapítható meg a jogosultság. Ha alanyi jogon jár, nem kell a normatív jövedelemvizsgálattal bajlódni.

Ami ehhez tartozik

Az aktív korúak ellátása, ami az alanyi jogcím egyik alapja, egyben jogcím a védendő fogyasztói státuszra is — vagyis aki közgyógyellátásra jogosult ezen az alapon, jó eséllyel az áram- és gázkikapcsolás elleni védelmet is kérheti. Érdemes egyszerre elintézni.

Amit ez a jegyzet nem tud

A szociális vetítési alap konkrét összege és a gyógyszerkeret kiszámításának részletei külön jogszabályban vannak, és változhatnak. Az itt leírtak a törvényi keretet adják — a konkrét összeget a járási hivatalnál vagy a háziorvosnál kérdezd meg, mielőtt beadod a kérelmet.

---

A közgyógyellátás azoknál számít a legtöbbet, akiknek minden hónapban ugyanaz a három-négy gyógyszer kell. Ha ismersz valakit, aki ebben a helyzetben van, de sosem kérte, küldd tovább neki.